Monoton, ingerszegény, izolált, fárasztó. Miről beszélek?
A gyermekágyas időszak kevésbé csillogó oldaláról. Legyél bármilyen személyiségtípus, anyai minőség, legyen bármilyen csodálatos a gyermeked és támogató a férjed, vannak és lesznek rövidebb vagy hosszabb ideig tartó nehéz
pillanatok, időszakok. Merünk erről őszintén beszélni?
Ér nem tudni, sírni, megállni. Emberként sem vagyunk mindig a topon, anyaként miért kellene? Ér kimutatni, ér felszólalni, támogatást kérni. Ha állandóan szuperhős üzemmódban vagy, csak tovább mélyíted a frusztrációt. Ettől senki szemében nem
leszel rosszabb anya, inkább valódi. A gyermekednek nem tökéletes szülő kell, hanem olyan, aki jelen van. És jól van.
Ha úgy érzed, jót tenne egy beszélgetés, támogatás, megfogalmazódott már benned, hogy egyedül nem fog menni, akkor keress bizalommal.
A legtöbb, amit a gyermekedért tehetsz az a mentális egészséged gondozása.
Nem a gyermekedből van eleged és nem Te vagy kevés. Egyszerűen elfáradtál ebben az életszakaszban most. Van, hogy nem ismersz magadra? Vagy a férjedre / társadra?
Állj meg reflektálni, kapcsolódni és töltődni.
Más működések kerülnek előtérbe, aktiválódnak régi, akár ismeretlen traumák.
Nem csak benned, a másik szülőben és akár az egész családi rendszerben is.
A minőségi szülői léthez és az egészséges szülő-gyermek kapcsolódáshoz elengedhetetlen kívülről-belülről, oda-vissza ismerni, elfogadni és gyógyítani magad!
A gyermekágyas időszak nem csak a baba, hanem egy új anya és egy új apa születéséről is szól. Az anya esetében a hormonális változások, az alváshiány, az állandó megfelelési kényszer, az érzelmi hullámvasút, az identitásválság, a felelősségvállalás mind komoly terhet rónak a mentális egészségre!
A támogatás, az őszinte beszélgetések és a megfelelő mentálhigiénés segítség kulcs lehet ahhoz, hogy ebben az érzékeny időszakban Te is jól legyél – testben és lélekben.
Mert a csend nem gyógyít. De a kapcsolódás igen!
A stabil szülő az alapja egy biztonságban fejlődő babának. Vigyázz magadra, mert te is fontos vagy!